Minőségi fonalakat használok alapanyagnak, melyek összetétele változó, de minden fonal mellett pontosan feltüntetem az összetételt.
Igyekszem természetes anyagból készült fonalakat használni: gyapjú, selyem, kasmír, angóra, alpaka, bambusz, pamut stb. A zoknifonalak általában tartalmaznak polyamidot (általában 25%-ban), a tartósság és a másfajta igénybevétel miatt.
Azért a természetes anyagokat részesítem előnyben (gyapjú, alpaka, selyem, angóra, kasmír, bambusz stb.), mert ezek élő anyagok, a lehető legjobban harmonizálnak az emberi szervezettel, sokszor közvetlenül érintkeznek a bőrrel. A selyem hidegben melegít, melegben hűsít.
Az alapanyagot, amit lehet Magyarországról szerzem be, a többit külföldről.
Tussah selyem
Ha azt mondom selyem, az tulajdonképpen a hernyóselymet jelenti, melyet tenyésztett selyemhernyóktól nyernek. (Ö eszi az eperfa levelét.) A lepke, miközben kibújik a gubóból, elszakítja a szálakat, megszakad a folytonosság. Ezért a bábot forró levegővel vagy gőzzel megölik, a gubókat forró vízbe teszik és ezután legombolyítható. Egy szál több mint 1000 métert tesz ki. A sérült gubókat és az egyéb selyemhulladékot összefésülik, így nyerik a bourette fonalat.
A Tussah selyem vadselyem, mely Kínában, Indiában és Japánban honos, tölgyfán él. A vadselymet akkor gyűjtik, mikor a hernyó már kibújt. Az ebből készült selyemszál nagyon tartós és rugalmas, tapasztalatom szerint nem olyan puha, mint a hernyóselyem.
Létezik még Ahimsa selyem
Kusuma Rajaiah Ghandi erőszakmentes filozófiájától inspirálva olyan módszert keresett, mikor a selyemhernyót nem ölik meg azért, hogy egyben maradjanak a selyemszálak. A szálakat csak akkor tekerik fel, mikor a lepke már kibújt, utána fonják és szövik. Így ezek a szálak rövidebbek, mint ott, ahol megölik a hernyókat.
![]() |
K. Rajaiah |
![]() |
A gubók |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése